Szívféreg (Dirofilaria immitis)

A betegség korábban jellemzően a trópusi, szubtrópusi területeken volt elterjedt, hazánkban legfeljebb csak ilyen területen nyaraló családok kutyáinál diagnosztizálták. Az első itthon fertőződött kutyáról 2009-ben számoltak be. Az elmúlt 2-3 évben ugrásszerűen megnőtt a hazai esetek száma. Sok olyan kutya betegedett meg vagy bizonyult fertőzöttnek szűrővizsgálatokkal, akik nemhogy az ország, de sokszor még a település határát sem lépték át. Sajnos a kórokozó már jelen van hazánkban is, és mivel súlyos, nem ritkán halálos kimenetelű betegséget okozhat kutyánkban, kiemelt figyelmet kell fordítanunk az ellene történő védekezésre.

Kórokozó: Dirofilaria immitis (szívféreg)

Terjesztő: Dalos szúnyog (Culex pipiens), és más szúnyogfajták is

A dalos szúnyog 4-6 milliméter hosszú kétszárnyú. Teste sötétbarna, világosbarna, sárga és fehéres pikkelyekkel sűrűn borított. A nőstény hosszú szúró-szívó szájszervvel rendelkezik, amely 6 vékony szúrósertéből áll. Forrás: elovilag.turaoldal.hu

A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti idő: kb. 6 hónappal a szúrás után

Klinikai tünetek: A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Nagytestű kutya élettartamát és életminőségét nem feltétlenül befolyásolja 2-3 kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre. A súlyosabb tüneteket mutató kutyák sajnos gyakran el is pusztulnak rövid időn belül.

A szívférgek kártétele

A szívférges kutya szervezetében, a férgek mechanikai és toxikus kártétele következtében, több szerv is károsodik. A legfőbb problémát –  bár a betegségnek szívférgesség a neve – nem a szív üregében, hanem a tüdőartériákban tartózkodó férgek okozzák. A tüdő keringése romlik, állományát kötőszövet szövi át, ezzel a légzőfelület csökken, a tüdő rugalmatlanná válik. A szívbillentyűk elégtelenül záródnak, a jobb szívfél kitágul, emellett – a teljesség igénye nélkül – szívbelhártya-gyulladás, érelmeszesedés, érszűkület, vérrögképződés jelentkezhet. Gyakran károsodik a máj és a vese is.

Szűrővizsgálat

A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmaznak. Egyrészt a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat keresnek a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal. Ez a vizsgálat az állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb rendelőben is elérhető. A gyorstesztekhez mindössze 1-2 csepp vérre van szükség a kutyától, az eredmény 10 perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet más gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálatot végeztetni. Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, egyben sajnos a legköltségesebb vizsgálati eljárás.

NAGYON FONTOS, hogy bizonyos megelőző gyógyszerkészítményeket NEM szabad a kutyának beadni, amíg nem vagyunk 100%-ig biztosak abban, hogy NINCS szívférgessége. Ugyanis vannak erősebb gyógyszerek is forgalomban, amelyek megölhetik a kifejlett férgeket is, melyek eltömik az ereket és ezáltal állatunk trombózist kaphat, majd elpusztulhat. Mindig konzultáljunk szakemberrel, mielőtt megkezdjük a megelőzést!

Az ember és a szívférgesség

A szívféreg természetes gazdája a kutya. Azonban más fajokban is megtelepedhet, így ritkán például macskákban is találkozhatunk vele. Fertőzött szúnyog csípésével az emberben is elkezdenek fejlődni a férgek, azonban a tüdő szövetében megakadnak, nem jutnak el kifejlett állapotig. Tünetet nem vagy igen ritkán okoznak, de tüdőszűréseken daganatra emlékeztető árnyékot adhatnak.

Forrás: kutyabarathelyek.huscalibor.hu