Tüdőféreg (Angiostrongylus vasorum)

Más néven: francia szívféreg.

Honnan kapta a nevét a betegség?

A kutyák francia szívférgességének okozója az Angiostrongylus vasorum
nevű féreg.  A cicák a Aelurostrongylus abstrusus okoz hasonló betegséget
A betegséget először az 1850-es évek körül Franciaországban írták le, innen származik a neve. Szokták tüdőférgességként is említeni.
Magyarországon először 2010-ben írták le /Majoros G.Fukár O. Farkas R./
Kutyákban, cicákban elterjedtsége az országban szerencsére még nem számottevő.
Korántsem olyan gyakori mint a „klasszikus” szívféregé /Dirofilaria immitis/ vagy a
bőrféregé /Dirofilaria repens/ de előfordulásával számolni kell.

Hogyan fertőződik a kutya és a cica?

A fertőzés fent tartásában a rókák játszanak fontos szerepet, mivel náluk meglehetősen gyakori a fertőzőttség.
A féreg köztigazdái a csigák, meztelen csigák. Ezek elfogyasztásával fertőződhetnek a húsevők /róka, kutya, macska/. Mivel a peték a csigák bélsarában is találhatóak, ezért a kutyáknak, cicának nem kell feltétlenül a csigát megenni, hanem az ürülék felvételével is fertőződhetnek pl.: tócsákból, fűről, talajról stb.
A békák is hordozhatják a lárvákat, de bennük nem fejlődnek tovább, náluk un. alvó állapotban vannak. Bizonyos esetekben az elfogyasztott béka is okozhat fertőzést.

Forrás: utakerthez.hu

Milyen a féreg fejlődésmenete?

A féreg lárvája a bélfalat átfúrva bejut a májba, majd onnan a tüdőartériába. Itt kezd el
szaporodni. A felköhögött petéket a kutya lenyeli, amik a bél-máj-tüdőartéria útvonalon
tovább súlyosbítják a fertőzést. Átkerülhetnek a jobb szívfélbe is, ahol megtelepszenek.
A fertőzés súlyosságától függően okozhatnak, krónikus köhögést, gyengeséget, soványodást, krónikus szívelégtelenséget.
A diagnosztikát elsősorban a bélsár parazitológiai vizsgálatával lehet elvégezni. Újabban
léteznek gyorstesztek, amik a vérből mutatják ki a fertőzöttséghez de itthon még nem
érhetők el.

KLINIKUM

A férgek kórókozó hatása ill. a tünetek részben a vérerekben tartózkodó kifejlett férgeknek, részben a tüdő hajszálereiben tömegesen megjelenő és ott elakadó petéknek és lárváknak tulajdonítható.

A heveny forma (gyorsan kialakuló súlyos tüdőgyulladás, jobb szívfél tágulat) viszonylag ritka, inkáb a hónapokig/évekig tartó krónikus lefolyás a jellemző. Kezdetben a tünetek enyhék vagy csak időszakonként jelentkeznek, az idő előrehaladtával pedig elég változatosak lehetnek. A klinikai képet a tüdőgyulladás, tromboembólia ill. a pangásos szívelégtelenség uralja.

Emellett véralvadási zavar, testszerte vérzések, vérömlenyek is jelentkezhetnek, ami hosszabb távon vérszegénységhez is vezethet. A tüdővérzések következtében a kutya vért köhöghet fel.

A központi idegrendszer (agy, gerincvelő) területén történő vérzések és a lárvák “téves” vándorlása görcsrohamokat, bénulásokat, eszméletvesztést, mozgászavart, sántaságot, látászavart ill. a viselkedés megváltozását okozhatják.

Megelőzés

Megelőzésként a fokozottan veszélyeztetett kutyákat pl.: vadászkutyák, természetbe
gyakran kijáró kutyák, falánk mindent megevő kutyák stb. kell részesíteni.
Nekik speciális féreghajtó tabletta,kombinált készítmény, esetleg rácsepegtetős
/spot-on/ gyógyszer kell, amik szerencsére hatásosak a „klasszikus” szívféregesség megelőzésében is.

Gyógykezelés

Sajnos itt is az igaz, mint a szívférgességnél. A klinikai tüneteket mutató betegek gyógykezelése során meglehetősen nagy az elpusztulás kockázata.

Videó

Forrás: palavet.hu, hungaropet.com